A szervezet szerint a javulás az új gyógyító eljárásoknak és a jobb műszerezettségnek köszönhető, s az idei év első hónapjában tapasztalt, változatlanul 4,1 ezrelékes mutató azt igazolja, hogy a kedvező tendencia tartós.
A társaság ugyanakkor az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte: az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon szakemberek szerint a gyermekek 8,4 százaléka születik meg túl korán, és az Európai Unión belül is Magyarország azon országok egyike, ahol a legtöbb koraszülött jön világra, a koraszülések magas arányát népbetegségnek kell tekinteni.
Magyarországon a csecsemőhalálozás - az egyéves kor előtt meghalt gyermekek száma ezer élve születésre vetítve - legfontosabb oka jelenleg a koraszülés. Az idő előtt születettek közül csaknem másfél ezren extrém alacsony - 1500 gramm alatti - születési súllyal érkeznek. Közülük kerül ki a csecsemőhalottak 80 százaléka és a megbetegedettek 90 százaléka. A maradandóan károsodott gyermekek zöme is ebből a körből kerül ki, elsősorban bélelhalás, súlyos agyvérzés, krónikus tüdőbetegség fenyegeti őket, de a vakság, a süketség, továbbá a mozgásfejlődési elmaradás és a tanulási nehézségek is még mindig sújtják ezeket az újszülötteket.
A koraszülöttek világnapja (november 17.) alkalmából kiadott közlemény szerint a csecsemőhalandóság csökkenésében elért sikert az alapozta meg, hogy az újszülöttekkel foglalkozó szakemberek 2005 óta országosan gyűjtik és elemzik az intenzív ellátással kapcsolatos adatokat, amelyekre alapozva hatásosabb gyógyító eljárásokat vezettek be. Emellett 2014-2015-ben megtörtént az elavult orvosi műszerpark cseréje, központi forrásból.
A szervezet megjegyezte, a koraszülött-intenzív ellátás (PIC) az orvoslás egyik leggyorsabban fejlődő területe, 4-5 évente újul meg az orvosok tudása, valamint a lélegeztető gépek és a monitorok tudásszintje. A koraszülöttek javuló életben maradási esélyéhez a technikai fejlődés mellett jelentősen hozzájárult az is, hogy a korábbi agresszív, invazív kezelési elveket egy noninvazív, gyengédebb, kevésbé ártalmas terápiás szemlélet váltotta fel az elmúlt években.
Hozzátették, egy másik jelentős túlélési tényező az újszülöttek anyatejjel történő táplálása. Bár a szoptatással táplált újszülöttek számában Magyarország évtizedeken keresztül az éllovasok között volt, az elmúlt években egyre kevesebben szoptatnak, ebben a megyék között is jelentős a különbség. A koraszülött-intenzív ellátásban dolgozó szakemberek mozgalmat indítottak azért, hogy ismét növekedjen az anyatejjel tápláltak száma.
A neonatológiában is teret hódít a felfogás, hogy a kezelt gyermekeket és szervezetüket egységes egésznek, őket magukat pedig a család szerves részének kell tekinteni. Így a csúcstechnológiás felszereltség, a korszerű gyógyszerek és a kezelési eljárások kiegészülnek a családok bevonásával. Ide tartozik az anyatejes táplálás vagy a bőr-bőr kontaktus lehetősége, ezek jelentősen hozzájárulnak a gyakran 1000 gramm alatti gyermekek egészséges túléléséhez. A szakemberek szerint a koraszülöttosztályokon a családintegrált gondozás lehet a jövő, ennek lényege, hogy a szülők a nap egy részében koraszülöttjeik valós ápolóivá válnak.
A csecsemőhalandóság olyan mértékben csökkent, hogy a hangsúly egyre inkább a túlélők megfelelő életminőségének biztosítása felé tolódik el - vélik a szakemberek. A legéretlenebb koraszülöttek jelentős része valamilyen szövődménnyel vészeli át a születés körüli időszakot, és e szövődmények határozzák meg a gyermek életminőségét, a korai fejlesztési igényt és végső soron a társadalmi beilleszkedés sikerességét.
Az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek évente átlagosan 1200 körüli számával kalkulálva, csupán ebben a csoportban évente mintegy 7200-ra tehető azon 6 év alatti gyermekek száma, akik egy adott évben intenzív korai fejlesztést igényelnének; a koragyermekkori intervencióban részesülő gyermekek 15 százaléka 3 éves korára, 30 százaléka 5 éves korára "problémamentessé" válik.
Magyarországon jelenleg 21 újszülött-intenzív osztályon történik az évente mintegy 6500 koraszülött és beteg újszülött gyógyítása. A csecsemőhalálozás alakulását befolyásolja még az anya iskolázottsága, a környezet, az egészségügyi infrastruktúra, a védőoltások elérhetősége és általában a közegészségügyi, gazdasági helyzet.
