Novák Katalin a somogyi megyeszékhely önkormányzata által szervezett családügyi konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy az 1,44-os mutató azt jelenti, 100 családban 144 gyermek született, s ezzel Magyarország Törökország után a második legnagyobb termékenységimutató-növekedést érte el Európában.
Mintegy kétszáz tagú hallgatósága előtt hangsúlyozta: okot ad az optimizmusra az is, hogy a házasságkötések száma a 2002 és 2010 közötti 23 százalékos csökkenés után 2010 és 2015 között 30 százalékkal, 45 ezer 900-ra nőtt, azóta pedig még dinamikusabban emelkedik. "A tendencia a fiatalok jövőbe vetett nagyobb bizalmaként értékelhető" - mondta. Novák Katalin a családpolitikai célok elérése szempontjából komoly eredménynek nevezte a foglalkoztatásnak az elmúlt években tapasztalt bővülését és a munkanélküliség csökkenését. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a mostani népesség megtartásához legalább 2-es, sőt a demográfusok szerint inkább 2,3-2,4-es mutató kellene, ezért arra ösztönzi a családokat, hogy kettőnél több gyermeket vállaljanak. Az államtitkár hozzátette: ezt nehezíti, hogy kitolódik a gyermekvállalás időpontja, a párok kicsúsznak az időből, a második-harmadik gyerek születését gyakran termékenységi problémák akadályozzák meg.
A nők 2000-ben még átlagosan 25 éves koruk fölött hozták világra első gyermeküket, ma viszont már 28 évesnél idősebben, az átlagos gyermekvállalási életkoruk pedig másfél évtized alatt 27-ről 30 évre emelkedett - közölte. Hozzátette, a férfiak első gyermeke átlagosan 32-33 éves korukban születik, az ő átlagos gyermekvállalási életkoruk 34 év.
Novák Katalin megjegyezte, hogy az illegális migráció demográfiai adatokkal is magyarázható. Európa népessége nem tudja a saját erejéből fenntartani magát, ugyanakkor Afrika egyes, a "migrációs hullám kibocsátásáért felelős" országaiban 4-es, 6-os a termékenységi arányszám. "Ha nem akarjuk külső erőforrásokból megoldani a demográfiai problémát, a belső erőforrásokra kell hagyatkozni" - fogalmazott. Ezzel összefüggésben hangoztatta: a kormány elkötelezett a családpolitika iránt, arra törekszik, hogy Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerének működtetésével segítse a családokat. Ezt az elkötelezettséget jelzi, hogy Magyarországon a GDP-arányos költségvetési ráfordítás a családpolitika tekintetében 4 százalék felett van, messze meghaladva az OECD-államok 2,55 százalékos átlagát - emlékeztetett.
Novák Katalin a családok otthonteremtését, a gyermekvállalási tervek megvalósítását segítő, egyúttal a gazdaság élénkítését szolgáló családi otthonteremtési kedvezményről (csok) szólva közölte, eddig mintegy ötvenmilliárd forinttal 25 ezer családot támogattak, támogatnak. A gyermekvállalást segíti emellett a gyermekétkeztetés kiemelt dotációja, a család és a munkahely összeegyeztetésének problémáira megoldásként pedig olyan lehetőségek szolgálnak, mint a gyes harmadik éve, a gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása - tette hozzá. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról szólt, hogy Kaposváron is a legfontosabb cél a születések számának növekedése, s az, hogy akik a városba születtek, ott felnőttként is jól érezzék magukat. Bejelentette: Kaposvár jövőre a jelenlegi támogatási rendszeren túlmenő "kismamaprogramot" vezet be, amelyre évi százmillió forintot fordít. A részleteket ez év végére dolgozzák ki, a terveik szerint a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan magasabb támogatást adnának lakásvásárláshoz, bővítéséhez, építési telek vásárlásához.
A politikus közölte, kiterjesztik a kismamabérletre jogosultak körét, anyagilag segítenék a lombikbébiprogramban való részvételt, s egy éven át havi százezer forinttal egészítenék ki a fizetését azon hiányszakmák képviselőinek, akiknek a munkájára kaposvári cégek igényt tartanak. Tegyünk annak érdekében, hogy a népesség csökkenését, a társadalom elöregedését ne kényszerbetelepítéssel megállítsuk és megfordítsuk - hívta fel hallgatóságát a polgármester.