2016 első négy hónapjában majd 38 ezer kismama és kispapa alkalmazását segítette a Munkahelyvédelmi Akció. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ez mindössze a jogosultak 40 százaléka. Vagyis 60 ezer kisgyermekes munkavállalót alkalmaznak úgy, hogy jogosan járó adókedvezményt a vállalkozó nem veszi igénybe.
Annak a vállalkozásnak, amelyik anyasági ellátásban (GYES, GYED, GYET) részesülő, vagy részesült kismamát alkalmaz, jelentős összegű adókedvezmény jár: A foglalkoztatás első két évében 28.500 forintot, a foglalkoztatás harmadik évében 14.500 forintot spórolhat havonta. Három- vagy többgyermekes munkavállalónál a kedvezmény öt évig vehető igénybe. Az első három évben 28.500 forinttal az utolsó két évben 14.500 forinttal kevesebb közterhet fizet a munkáltató az államkasszába.
A kedvezmény igénybevétele egyszerű. Mindössze egy igazolás kell hozzá, amelyet a munkavállaló kérelmére az ellátást folyósító szerv állít ki. Tekintettel arra, hogy az ellátás folyósításának megszűnését követő 45. hónapig (háromgyermekeseknél akár 5 évig) jár a kedvezmény, így nemcsak az újonnan felvett, hanem a már hónapok vagy évek óta foglalkoztatott kisgyermekes dolgozó után is igénybe lehet venni a kedvezményt. A vállalkozó a gyakorlatban az ún. havi adó- és járulékbevallásban (az ún. ’08-as bevallásban) tudja érvényesíteni a közteher-kedvezményt.
Míg a Munkahelyvédelmi Akció a kisgyermekesek foglalkoztatását, addig GYED EXTRA közvetlenül segíti azokat a szülőket, akik három évesnél kisebb gyermekükről gondoskodnak a munka mellett. Hiszen a munkabér mellett a GYED is jár. Így ha a bérszámfejtőnek feltűnik, hogy van GYED EXTRÁ-t igénybevevő munkavállaló, érdemes megnéznie, hogy a cég az adókedvezményeket igénybeveszi-e.
A GYED EXTRA sikerét bizonyítja a NAV statisztikai adatsora. Míg 2013-ban alig több mint 2 ezren dolgoztak a gyes mellett, addig 2015-ben már a tízszerese, majd 23 ezer kisgyermekes szülő vállalt munkát a gyes, illetve a gyed mellett legálisan.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)